Bár sokszor összemosódik vele, a feketegazdaság fogalma mást takar, mint a korrupció. Mivel azonban ez a szektor is tőkekivonást jelent a közösségi források tekintetében, érdemes vele foglalkoznunk. A feketegazdaság mértékéről általában túlzó becslések jelennek meg a sajtóban. A közvélekedés valahol a GDP egyharmada környékén becsli azt. Tóth István János és társai összegzik[i] a feketegazdasággal kapcsolatos eddigi kutatásokat. Fontos leszögezni, hogy ahogy a korrupció területén sem, a szakértők szerint itt sem áll rendelkezésre módszertanilag támadhatatlan becslés. Anyagi erőforrások és megfelelően kiépült szakpolitikai intézményrendszer hiányában nincs lehetőség a terület mértékének és jellegzetességeinek folyamatos monitorozására. Egy kielégítően működő, a fekete és szürke gazdaságot monitorozni képes szakpolitikai intézményrendszer kiépítése és működtetése milliárdos tétel lenne, megtérülése azonban nyilvánvalóan ennél magasabb.
A legtöbb becslés igen sok évvel ezelőtti, azóta meghaladott gazdasági és adókörnyezet kontextusában készült. Azonban még a legújabb becslések is a GDP 11-18%-a közé esnek, konszenzusosa azt állítják, hogy Magyarországon az ország gazdasági helyzetéhez képest nem kiemelkedően magas a feketegazdaság aránya. Azaz nem állja meg a helyét az az érvelés, amely szerint a hazai fekete és szürke gazdaság lenne minden bajunk oka. A nagykorrupció és az offshore minden valószínűség szerint sokkal többet árt a közpénzügyeknek, bár erre szintén csak nagyságrendi becslés létezik (400-2000 milliárd), közelítő számítások nem.
Scharle és társai[ii] becslése szerint nagyságrendileg 600 ezer ember dolgozik feketén (a 3 800 ezres legális foglalkoztatottsághoz képest). Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kifehérítés kényszerítő eszközei változatlan gazdasági környezetben a GDP és a foglalkoztatás ekkora részét lennének képesek legalizálni, hiszen a feketegazdasági jelentős része megélhetési célzatú, a legális keretek között nem lenne folytatható. Csak a javuló gazdasági helyzet és egy kedvező gazdaságszerkezet lenne képes fenntarthatóan legalizálni ezt a területet.
[i] Semjén András és Tóth István János (szerk.)Rejtett gazdaság: Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás - kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai. (MTA KTI Könyvek)
[ii] Scharle és társai in. Semjén András és Tóth István János (szerk.)Rejtett gazdaság: Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás - kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai. (MTA KTI Könyvek)
Utolsó kommentek